Delfin nagyságú halak? Szándékosan elsüllyesztett sziget a Margit híd szomsédságában? Az apálykor felbukkanó Ferenc József híd romaji? E havi cikkünk rég elfeledett titkok feltárását hozza napvilágra. Álljon itt 8 dunai legenda a belváros vonzás körzetéből, amiről még sok helybéli lakos sem hallott.
Dunai Legenda 1: Atlantisz a Budapesti Dunán – Az elveszett Fürdő-sziget
Forrás: Wikipedia/Vander
Budapest “Atlantiszának” is nevezik a néhány száz évvel ezelőtt még javában élő dunai Fürdő-szigetet, amely azonban már a múlté.
A Margit-sziget kis testvéreként is emlegették, ám az 1800-as évek végén tűnt el végleg a kis föld nyelv. Ha ma még létezne, legjobban az Árpád hídról lenne látható, az Óbudai-sziget szomszédságában, nagyjából a Dagály Termálfürdő és a Rákos-patak torkolatának magasságában. A 540 méter hosszú, 108 méter széles szigeten több tucat forrás tört felszínre. (melyek között akadt 58,8 fokos is) Nem meglepő, hogy a rómaiak előszeretettel fürdőztek itt. A római kúltura számos maradványát fedezték fel itt, de egy 1810-es térkép a következőképp hivatkozik rá: Sogenannte Baadinsel, Warme Quellen 1810. Azaz meleg vízű Füdő-sziget. (Lsd. Kép lejebb)
Az 1873-74-es folyószabályozási munkák során azonban nagy akadályt jelentett a kis szigetnyelv. A hajózás megkönnyítése érdekében pedig végül megszületett a döntés: elkotorták ezt az értékes kis szigetet. Az évezredes római kori emlékeket, falakat is megsemmisítették a gépek, csak egyetlen egyméteres oltárkő maradt meg, amelyet az istenségként tisztelt Dunának építettek az elmúlt korok népei. Az elkotort földdel a Margit-szigetet töltötték fel később.
Részlet egy 1810-es térképről Forrás:dunaszigetek.blogspot.com
Dunai Legenda 2: Freddie Mercury megakarta venni a Parlamentet hajóútja során
Forrás: Wallsdesk.com
A világhírű angol együttes már évekkel korábban kacérkodott egy, Vasfüggönyön túli fellépés gondolotával, amire természetesen nyitott volt a Magyar szervezés, akik meg épp egy “dekadens nyugati” bandát akartak kis hazánkba hozni.
1983-ban kezdődtek az előkészületek: az egyik oldalon egy profi menedzsment, a másikon pedig a szocialista módszerekkel dolgozó szervezőcsapat dolgozott együtt a siker érdekében. Ami nem is maradt el, ugyanis 1986. július 27-én a Queen valóban színpadra lépett a 76 ezer fős magyar közönség előtt az akkori Népstadionban. A kétórás koncert legmeghatóbb momentuma pedig az volt, amikor a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt Freddie Mercury szólóban elénekelte.
Ezenfelül banda látogatásának egyik emlékezetes pillanata, mégis a Városnéző hajóútjuk során a magyar főváros látványosságaiban gyönyörködő Mercury beszólása volt. A Parlamentre mutatva megjegyezte: „Kié ez a szép nagy ház? Ha elég fürdőszoba van benne, megvenném.” Van benne elég szolgálói lakrész?” Még ő maga is belátta ez útóbbi egy erős kérdés volt az akkori szocialista kis hazánkban. Az idegenvezető zavarában csak annyit mondott, ezzel itt nem illik viccelődni, mert komoly következményei lehetnek! Az akkori 7-es dokkba érkező magánhajó előtt a Vigadó magasságában, jelentős tömeg várta az Angol bandát.
Dunai Legenda 3: Az aranyat érő Duna víz
Forrás: kotrips.com
Azon kívül, hogy számos gyógyászati hatású oldott anyag is megtalálható a Duna vizében, csekély mennyiségben még aranyat is szállít hordalékban! A folyó 1 köbméternyi homokja 10–600 mg aranyat tartalmaz, ami viszont épp a gazdaságosság határán termelhető ki. A Duna hordalékjában lévő arany legnagyobb része a Magas-Tauernből származik. Itt a kora kréta idején gránit intrúzió képződött, amelynek környezetében termésarany tartalmú kvarc telérek jöttek létre. Érdekes elgondolni, hogy akár hazánkban is beüthet az “aranyláz” a Duna mentén. Természetesen vannak most is hobbi aranymosók, akik visszaterelik az almodózókat a realitás talajára, hiszen a Duna partján, a megfelelő helyen nagyjából 1000 lapátnyi, azaz másfél köbméternyi vizes homokot, sódert kell megmozgatni egy gramm arany kinyeréséhez. Nos, ettől még próbálkozni lehet…
Dunai Legenda 4: Az íngég szikla
Forrás: librarius.hu
Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő, igazándiból egy zátony. Egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában, a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél. A főváros legalacsonyabb pontja. A népnyelv szerint pedig „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa”. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (kb. 95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban azaz ínség idején fordulhat elő. Éppen ezért rossz ómennek tartották előbukkanását. A hosszú aszályos nyarakkal kötötték össze a szikla jelenlétét, így nem csoda, hogy a város lakói nem örvendtek feltűnésekor.
Dunai Legenda 5: A Duna Jege
Forrás: IHO.hu
Nem feltétlenül gondol a mai ember a duna jegére mint egy áldásos tényezőre. Pedig az első hidak építsééig, várva várt téli esemény volt Buda és Pest népeinek. Mindemelett, egy jól ismert legendának is helyet biztosított. E legenda szerint 1458. január 24-én kiáltották ki Mátyást királlyá a budai és pesti polgárok a Duna jegén. A Duna jegének a király megválasztásában játszott fontos szerepét a király krónikása, Thuróczy János is megerősíti, midőn a következőket írja a választás napjairól:
„A mennybeli Mindenható ezen az éjszakán fenekéig fagyasztotta be a Duna vizét, oly vastag, oly szilárd jég képződött, hogy másnap reggeltől mindenki hajó nélkül járhatott át a Dunán a jég hátán, akár a sík mezőn, semmi víz sem gátolta a járás-kelést.”
De miképp állhatott vagy járkálhatott több száz vagy több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a folyó jegén közlekedtek az emberek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azokban az időkben a Duna vízállása jócskán a mai alatt volt, jóval lassabb folyással. Mindazonáltal a folyó szabályozása után a XIX. és a XX. században is befagyott a Duna, igaz csak kétszer, 1963-ban és 1987-ben. Igaz utóbbinál csak részleges befagyásrólbeszélhetünk, hiszen az a tél a hatalmas havazásáról híresült el igazán. Utoljára 2012-ben kellett bevetni jégtörőket a Duna felsőbb szakaszain, azóta nem volt olyan kegyetlen a tél szorítása, hogy ez bekövetkezzen.
Dunai Legenda 6: A legnagyobb dunai árvíz
Forrás: cultura.hu
A következő legendánk nem is annyira legenda, hanem tragikus valóság és szorosan kapcsolódik az előbbi a Duna jegére vonatkozó bekezdéshez. Amíg a Duna fagyása áldásos volt az egyszerű átkelés végett, a későbbi olvadása gyakran vezetett katasztófákhoz.
A legnagyobb dunai árvíz az 1838-as pesti volt. Báró Wesselényi Miklós, aki maga is hősiesen részt vett a mentésben, így írt erről a napról: „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a víz közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.” A tetőzés idején a Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros legnagyobb részét több mint két méter mély víz borította. Az 1838-as árvíz 153 halálos áldozatot követelt. 1838 előtt a legnagyobb jeges árvíz az 1809-es volt, az az előtti pedig az 1775-ös, amikor Pest jelentős része romba dőlt. Elképzelhető, hogy az 1809 évi árvíz tarolta le az első Dunai Legendánkban bemutatott, rejtélyesen eltűnt Fürdő-sziget felszínét erdővel és a rajta lévő római romokkal együtt?
Az 1838-as árvíz után megindult a Duna szabályozása, ennek eredményeként a Kopaszi-zátonynál leszűkítették (a felére) a folyót, ezzel a jég megállását megnehezítették. A folyószabályozásoknak köszönhetően a Duna azóta nehezebben fagy be, amelyhez a lassú melegedés is hozzájárul. Ennek ellenére a XX. században is voltak olyan telek, amikor a Duna befagyott, vagy a jég zajlása megnehezítette a hajós közlekedést. 1946. január 11-én a zajló jég 3 napra elvágta egymástól a két városrészt.
Dunai Legenda 7: Ferenc József híd maradványai és a hiányzó ezüst szegecsek
Forrás: Silverline Cruises
A Szabadság híd, eredetileg, Budapest harmadik és a leglátványosabb hídja, amely a Duna felett ível át, összekötve a város Buda és Pest oldalát. A híd a Fővám teret és a Szent Gellért teret köti össze, és közelében található a Vásárcsarnok és a Gellért fürdő is.
Ám azt már kevesebben tudják, hogy Ferenc József hídként lett eredetileg felavatva.
Az ünnepélyes megnyitásra a millenniumi ünnepségek keretein belül, 1896. október 4-én került sor Ferenc József jelenlétében, akiről elnevezték, és aki ekkor helyezte el a címünkben is szereplő ezüst szegecset. Az 1965-68 között végzett első felülvizsgálat során derült ki, hogy az első átadáskor Ferenc József által elhelyezett ezüst szegecset ellopták, hiába volt üveg alatt. Ezt követően egy szintén üvegkazettába zárt alumínium darabbal pótolták, ám ennek is lába kelt.
Talán még kevesebben tudják, hogy az eredeti Ferenc József híd darabjai még mindig a Dunában vannak. A 2018-as apály volt a legutóbbi amikor a fenti képen látható mélységben körvonalazódtak az egykori híd darabjai. A második világháború végén, 1945 januárjában, a visszavonuló német csapatok felrobbantották, hogy megakadályozzák a szovjetek átkelését a Dunán. A híd roncsai hosszú ideig a folyóban hevertek, emlékeztetve a háború pusztítására és a főváros megszállásának nehéz időszakára. Az újjáépítési munkálatok csak 1946-ban kezdődtek meg, és még abban az évben augusztus 20-án, Magyarország nemzeti ünnepén adták át újra a forgalomnak.
Dunai Legenda 8: Vizafogó legendája – Delfin nagyságú vizák a Dunán
Forrás: Borsonline.hu
Régen a viza a legnemesebb és legnagyobb hal volt. A századforduló után a pestiek egyik közkedvelt szórakozása volt a Lánchíd alatt vizát halászni, akkoriban 5 vagy akár 7 méteres halakat is fogtak – innen kapta a Vizafogó városrész a nevét. A viza a gazdagság és a bőség jelképe volt. Halászatát az Árpádházy királyok idejében felségjog szabályozta, nem lehetett bárhol, bármikor, főleg nem bárkinek kifogni. Ez a halfaj a dinoszauruszokkal egyidős, ezért evolúciós szempontból igazi túlélőnek számít. Valaha a mai Budapest, Komárom és Szigetköz térségben ekkora halak úszkáltak. A tokhalfélék, mint a kecsege, így a viza húsa is elsőrangú, ikrája páratlanul finom. Sajnos a vesztét is a fogyasztás okozta, mivel mára már gyakorlatilag kipusztult a Kárpát-medencéből ☹ A legnagyobb édesvízi halfajunk a 16. századtól elkezdett csökkenni. A hal mérete a fehér cápáéval vetekszik, és a tengerekben is előfordul.
Az interneten ma is terjed egy 1921-re datált fotó (lsd. fentebb), amin három hatalmas hordón fekszik egy óriási viza, mögötte tucatnyi ember, akik mind a kifogásához kellettek. A beszámolók alapján a hal 7,2 méter hosszú volt és 1571 kilót nyomott.
Reméljük cikkünkben találtak olyan érdekességeket amelyekről még nem hallottak, és meglepetésként érte önöket. Természtesen a Dunát számos más mítosz és legenda övezi, hisz 10 országon átívelő óriásként minden nemzetnek van hozzáköthető legendája. Még kicsiny országunkon belül is számos más történet köthető a folyóhoz. Mi csupán 7-et ragadtunk ki, és azt is a Budapest közvetlen közeléből. Ha tetszett cikkünk kiterjeszthetjük listánkat a Duna más szakaszaival.
